Erdély a fejedelemség korában

                  (1541 - 1690)

  1541 előtt Erdély a Magyar Királyság 

keleti tartománya volt, amelyet a király ál-

tal kinevezett erdélyi vajdák kormányoztak. 

Ha a király erélytelen volt, eléfordult, hogy 

a vajdák megpróbáltak önállósodni. 1526-

ban is az akkori erdélyi vajda, Szapolyai János vonakodik a királyi táborba vonulni seregével, ezzel közvetve elősegítve a mo-

hácsi tragédiát. (1526. augusztus 29-én Mohácsnál a magyar hadsereg döntő vere-

séget szenvedett az országra támadó törö- 

köktől.) 

  Rövidesen megválasztják Szapolyai 

Jánost (a volt erdélyi vajdát) magyar ki-

rálynak (1526 - 1540), majd még egy ki-

rályt választanak: Habsburg Ferdinándot ).

                               - 1 -

(1526 - 1564). Ezzel a magyar állam ket-

tőbe oszlik, majd 1541-ben, miután a tö-

rök elfoglalja Budát, háromba szakad az 

ország: 

  1. Az ország középső része Budával 

együtt a török uralom alatti hódoltsági te-

rület lesz. A török hódoltság másfél év-

századig tart, s a török által megszállt te-

rületfokozatosan gyarapodott az újabb 

foglalások révén. 

  2. A Felvídék és a Dunántúl (az ország

északi és nyugati része) megmaradt a 

Királyi Magyarországnak, ahol a Habs-

burgok uralkodnak. 

  3. A maradék: a Tiszántúl és Erdély 

önállósodik, ebből alakul ki az Erdélyi 

Fejedelemség, a töröknek adót fizető 

állam. 

  A két idegen hatalom - a német és a 

                                           lapozz  »»

                          - 2 -