Martinuzzi (Fráter) György

                   (1482 - 1551

             

  Horvát származású nemes, eredeti neve: 

Utyeszenics, aki nagyszerű katonai, papi, 

politikai-diplomáciai képességekkel rendel-

kezett. Számtalan tisytséget töltött be: volt 

királyi tanácsos, 

helytartó, kor-

mányzó és er-

délyi vajda, éle-

te utolsó évében 

megkapta az 

esztergomi ér-

sek és a bíbo-

ros címeket is. 

Fiatalon még 

Corvin Jánost 

szolgálta, majd Szapolyai Jánost. Szerette 

           

«« vissza  

                               - 17 

volna, ha a Mohács után kettőbe szakadt 

államot sikerül egyesíteni, ezért győzte 

meg Szapolyait, hogy halála esetén a 

Habsburgokat tegye meg örökösének 

(Váradi béke - 1538). 1540-től a csecse-

mő királyfi gyámja, s megvédi Budát az 

ostromló császáriaktól, majd 1542-vel 

kezdődően megszervezi az Erdélyi Feje-

delemséget. Élete végéig Erdély legbefo-

lyásosabb vezetője és védelmezője. 

1551-ben ráveszi Izabellát és fiát a le-

mondásra , s az Erdélyből való távozásra, 

ő maga pedig átadja Erdélyt a császári-

aknak. 

  Habsburg Ferdinánd egyfelől megjutal-

mazza, címekkel halmozza őt el, de ugyan- 

akkor a császár emberei gyanakvóak a 

baráttal szemben, mert tartanak ettől a ki-

váló politikustól, aki mellesleg a törökök-

                                  

                                           lapozz  »»

                          - 18 -

1 | 9 | 11 | 13 | 15 | 17 | 19 | 23 | 27 | 29 | 31 | 35 | 37 | 41 | 43 | 45 | 49 | 51 | 53 | 57 | 59 | 61 | 63 | 65 | 67 | 69 | 71