Portával való szövetséget és számol le a 

törökpárti erdélyi főurakkal. Bocskai 

résztvevője a havasalföldi hadjáratnak és 

a gyurgyevói győzelemnek. 

  Mivel a továbbiakban Erdély nem kap 

elegendő támogatást Bécstől a törökök 

ellen, emiatt Bocskai visszavonul bihari 

birtokára, tartózkodva a közszerepléstől s 

tiltakozva a Basta-féle pusztítások ellen. 

Ezért rendelik Bécsbe Bocskait. 

  Az események hatására németbarátból 

meggyőződéses törökpárti lesz, s erdélyi 

és magyarországi elégedetlenkedők egya-

ránt vezetőjüknek akarják. Szolgálatába 

fogadja a hajdúkat (kiket később saját bir-

tokára letelepít) és Álmosdnál megveri az 

ellene küldött császári csapatokat. Bocs-

kait előbb  Erdély fejedelmévé választják, 

majd a szerencsi országgyűlésen Magyar-

           

«« vissza  

                               - 39-

ország fejedelmévé is. A szultán királyi 

koronát is ajánlott neki, de Bocskai ezt 

elutasította. 

  Saját állítása szerint, azért ragadott kar-

dot, mert az ország vallási, politikai sérel-

mek érték a császáriak részéről: embere-

ket üldöztek protestáns voltuk miatt, má-

  sokat koholt vádakkal ítéltek halálra s 

vagyonukat is elkobozták a Habsburgok. 

Öszszefogásra szólította fel az erdélyieket 

és a magyarországiakat, s ő maga meg-

ígérte, hogy: "előbb nem teszi hüvelyébe 

a kardját, míg a magyar boldog állapotra 

nem jut". (Vagyis vissza nem szerzi az or-

szág nyugalmát, szabadságát.) 

  Bocskai közvetített a császár és a szul-

tán között a 15 éves háborút lezáró zsit-

vatoroki béke megkötése érdekében. 

  Hajdúival győzőtt a császáriak felett, ki-

               

                                            lapozz  »»

                          - 40 -

1 | 9 | 11 | 13 | 15 | 17 | 19 | 23 | 27 | 29 | 31 | 35 | 37 | 41 | 43 | 45 | 49 | 51 | 53 | 57 | 59 | 61 | 63 | 65 | 67 | 69 | 71