Béccsel, le kellett szerelnie a török túlzó 

követeléseit, s végül helyre kellett állítania 

az állam (a fejedelem) elapadt jövedelmi 

forrásait (bírtokokat és pénzbevételeket). 

  Mindezeknek sikeresen tett eleget, sőt 

központosított államszervezetet épített ki. 

Kiváló gazdaként helzreállította Erdély a-

nyagi jólétét, s az állam bevételei is meg-

nőttek, hogy Mátyás király után először 

tudott hadsereget fenntartani. 

  A 30 éves háborúban Bethlen több had-

járatot vezetett a császáriak ellen (1619-

1621, 123 és 1626). A hadjáratokat le-

záró békékben biztosította Magyarország 

keleti részének Erdélyhez való csatolását - 

a hét vármegye területét. A fejedelemség 

gazdaságának felvirágoztatására külföldi 

telepe- seket fogadott be az országba. 

Megszilárdította a három erdélyi nemzet 

«« vissza  

                               - 47-

unióját, s intézkedett az igazságszolgálta-

tás menetének megjavításáról. 

  Iskolákat és főiskolákat alapított és tá-

mogatott. A legjelentősebb általa alapított 

főiskola a gyulafehérvári. Támogatta az 

erdélyi ifjak nyugati egyetemi tanulmánya-

it - főleg a fejlett és protestáns államok-

ba, mint Anglia vagy Hollandia, mert tisz-

tában volt azzal, hogy jól képzett és mű-

velt szakemberekre, értelmiségre van 

szüksége az országnak. 

  Gyulafehérváron fejedelmi nyomdát is 

létrehozott, s a fejedelmi székvárost je-

lentős politikai-művelődési központtá tet-

te. 

  1626-ban kötötte második házasságát 

(mivel már évek óta megözvegyült), 

Brandeburgi Katalinnal, s rövidesen fele-

ségét jelölte ki utódául is. Még házassá-

                                             lapozz  »»

                          - 48 -