Kemény János 

                      (1607-1662)

  Régi erdélyi főnemesi családból szárma-

zik, aki jelentős személyiség volt, s aki 

fontos tisztségeket töltött be a Rákocziak 

fejedelemsége idején. Az 1657-es lengyel 

hadjárat idején 

az erdélyi sereg 

fővezére, ki ma-

ga is csak óriási 

váltságdíj kifize-

tése után szaba-

dul a fogságból. 

Kétéves bahcsi-

szeráji fogságá-

ban írta meg 

emlékiratait. 

  Szabadulása után tartózkodik a közéleti 

«« vissza  

                               - 63-

tevékenységtől, s csak II. Rákoczi 

György halála és Várad eleste után lép fel 

ismét: a császáriak támogatásával, s az 

erdélyiek bizalmát is bírva lesz fejedelem, 

a törökök bábjának számító Barcsay el-

lenében. 

  A Porta viszont nem ismeri el fejedelem-

nek, ezért kér Lipót császártól támoga-

tást. A lemondott Barcsay helyett a török 

újabb fejedelmet nevez ki, Apafi Mihályt, 

akit haddal is támogatnak. A két erdélyi 

fejedelem közötti döntő csatát - 

Nagyszöllősnél - Apafi nyeri meg, s 

Kemény is elesik az ütközetben. 

                                             lapozz  »»

                          - 64 -