I. Apafi Mihály 

                      (1632-1690)

                 

  Apafi a szerencsétlen lengyel hadjárat 

után négy évig volt tatár fogságban. A 

Kemény János ellen küldött török sereg  parncsnoka 

megteszi őt 

Erdély feje- delmének - 

1661 őszén 

- s, majd 

Kemény le-

győzése és 

halála után 

ő lesz az 

egyedüli és 

"utol- só" erdélyi fejedelem. 

  Bár a fejedelemséget kényszerből vállalta 

                                   

«« vissza  

                               - 65-

el, hosszú uralkodása viszonylagos jólé-

tet és békességet hozott Erdély számára. 

Ezalatt igyekezett betartani a szultánnak 

tett hűségesküjét, bár a Habsburgokhoz 

is próbált közeledni. A Porta többször is kényszerítette, hogy vazallusként sereggel 

vegyen részt a császáriak elleni török had- járatokban. Ezeknek az utasításoknak 

Apafi csak vonakodva tett eleget: például 

az 1683-as Bécs elleni hadjárat idején is kapcsolatban állott az ostromolt császár-

város védőivel. 

  Apafi a tudományok iránt érdeklődő ol-

vasott ember volt, aki ezért szeretett visz-

szahúzódni kedvenc könyvei és kisérleti 

eszközei társaságába. Így juthatott a feje-

delemség irányításában jelentős szerep-

hez Teleki Mihály kancellár és a fejede-

lemné, Bornemissza Anna. 

                                                                      

                                             lapozz  »»

                          - 66 -

1 | 9 | 11 | 13 | 15 | 17 | 19 | 23 | 27 | 29 | 31 | 35 | 37 | 41 | 43 | 45 | 49 | 51 | 53 | 57 | 59 | 61 | 63 | 65 | 67 | 69 | 71