erősíteni nemzeti államát és külföldi szövet- ségeseket is keresni, az állam  működésé-

nek gazdasági alapjait biztosítani és  had-

seregét jól megszervezni. A kezdeti siker-

ek után a kurucoktól fokozatosan elpártól 

a hadiszerencse: a zsibói vereség után 

előbb Erdélyből szorulnak ki, majd meg-

kezdődnek a béketárgyalások a császári-

akkal. 

  Mialatt a fejedelem külföldön tartózko-

dik, hogy megnyerje az orosz cár - I. 

Péter - támogatását a Habsburgok ellen, 

ezalatt a kuruc sereg főparancsnoka, 

Károlyi Sándor megköti a szatmári békét 

(1711), s a kurucok pedig leteszik a fegy-

vert. II. Rákoczi Ferenc nem fogadja el 

ezt a békét, s reméli hogy európai segít-

séggel legyőzheti a császáriakat. Egy da-

rabig Franciaországban tartózkodik, majd 

«« vissza  

                               - 73-

1717-ben elfogadja a szultán meghívását. Törökországba megy, tehát, az őt ide is 

elkísérő néhány hűséges emberével. Azt 

remélik, hogy egy törökosztrák háború 

hatására visszatérhetnek Magyarországra. 

  Rodostóban néhány embere társaságá-

ban éli a kuruc fejedelem a számkivetet-

tek keserű életét. (Az egykori fejedelmi 

apród, Mikes Kelemen itt írja meg a ha-

zavágyódásról és a hűségről beszámoló törökorszá- gi leveleit). II. RÁkoczi 

Ferenc., s a többi Törökországba számű-

zött kuruc, Rodostóban fejezi be életét. 

                          - 74 -