|
nap éjjelén megnyílnak.
Azóta Szent György
napján sok ember próbál szeren-
csét, de aki egyszer bement a
megnyílt
vasajtón, többé nem került
vissza, mert
mind azt szerette volna, ha a
kincset egé-
szen elhozhatja. Mire aztán
kifelé indultak,
a vasajtók újra bezárultak, s
többé nem
látták Isten áldott napját.
Hanem egyszer
csak élt Zetelakán egy
Botházi nevű em-
ber, aki ezt mondta:
Ami másokkal megtörtént,
nem törté-
nik meg velem. Elég lesz
nekem egy ta-
risznya arany is, s mire a
vasajtó újra
bezáródnék, kijövök én
onnan.
Elkövetkezik Szent
György napja. Éjjfél-
kor nagy lángot vet a vasajtó,
szőrnyű dör-
düléssel kinyílik, s Botházi
bemegy.
Szeme-szája elállott a csodálkozástól.
Egy
nagy pince tele volt arannyal, ezüsttel,
gyé-
mánttal, szinte megvakult a
szertelen ra-
lapozz
»»
- 4 -
|